www.halapenz.hu - www.hyde-park.tk - Online brainstorming

 

A brainstorming 1.0

"Brain storming", magyarul ötletbörze: az alkotó szellemi munkát végző csoportok hatékonyságát növelő módszer. Célja az, hogy minél több jó ötlet szülessen, úgy, hogy a csoporton belül a résztvevők személyiségétől függetlenül jó együttműködés alakul ki.
Segítségével az ötletek, megoldási javaslatok olyan bőséges választéka kapható, amelynek összeállítására egyetlen ember nem lenne képes.

Egy kísérlet során a brainstorming csoport tagjait az ülés előtt megkérték, hogy gyűjtsék össze megoldási javaslataikat: tizenöt perc alatt kifulladtak és csak elvétve volt jó ötletük. Az egy résztvevő ötleteinek száma a csoportjavaslatok számának egyharmadát sohasem haladta meg.

A brainstormingot rendszerint célmeghatározáskor, helyzetfeltárásnál vagy koncepcióalkotáskor, valamilyen megoldás keresésekor alkalmazzák*, teljes feladat megoldására viszont nem alkalmas.

Szabályait 1953-ban Osborn állította össze, több évtizedes szociálpszichológiai kutatásainak eredményeképpen. Az alábbi tézisekre alapozta elméletét:
· Az emberek általában 45 percig tudnak egy bizonyos témára koncentrálni.
· Akkor magas az egyén teljesítménye a csoportban, ha megfelelőképpen, következetesen jutalmazzák erőfeszítéseit.
· Bármilyen előfordulható teljesítményesés esetén is a büntetés lehetősége kizárt.
· Asszociáció révén is keletkezhet zseniális gondolat, nem csak logikai okfejtés vagy egyéni intuíció alapján.
Ezen tételek alapján olyan szabályokat fogalmazott meg, amelyek betartásával valóban növelhető a csoportban dolgozók teljesítménye. Ahhoz, hogy a brain storming eredményesen alkalmazható legyen, gondos előkészítésre és levezetésre van szükség. Ennek fázisai a következők:

1. A brain storming-kérdés megfogalmazása

A kérdést egyértelműen, sugalmazástól mentesen kell megfogalmazni, úgy, hogy a feldolgozandó probléma nyitottsága érződjön belőle. Legyen meghökkentő, hagyományostól eltérő, ami kizökkenti a résztvevőket a megszokott értekezési stílustól. Rendszerint több interjú, a munkát megrendelő vezetőkkel történő többszöri egyeztetés előzi meg a kérdés végleges kialakítását.

2. A résztvevők kiválasztása

6-10 embert kell összehívni, specialistákat, valamint olyan személyeket, akik a vizsgált problémakört korábban már tanulmányozták és jártasak a témában. Célszerű laikusok bevonása is, mivel hihetetlen ötleteik a szakemberek gondolkozását inspirálhatják. Gondolni kell arra is, hogy legyen 2-3 olyan kreatív személy a társaságban, aki serkenti a langyuló munkakedvet és szélsőséges hozzászólásaival tágítja a csoport látókörét. Ezzel csökkenthetők a többiek gátlásai, így olyan ötleteket is kimondanak, amelyeket a gúnytól vagy ellenvetéstől való félelmükben normális körülmények között kerülnének.

3. A brain storming helyszíne

A megbeszélést kötetlen környezetben, kellemes, barátságos helyen kell megrendezni, ahol nem a katonás rend az úr, és le lehet vetkezni a „businesslike” stílust. Lényeges, hogy mindenki kényelmesen el tudjon helyezkedni és a flip-chart-ot is lássák, amelyre az ötleteket feljegyzik. A diktafon alkalmazása nem javasolt, mivel gátlásokat ébreszthet az ötletek kimondásában és csökkenti a személyesség érzetét, amit a gondolatok azonnali felírása, rögzítése jelent. A flip-chart mellett szól az is, hogy az egyre szaporodó lista növeli a lelkesedést, a leírt szavak gyorsabb asszociációra késztetnek. Tábla nélkül kevésbé mérhető a teljesítmény.

További követelmény, hogy a mobiltelefonokat ki kell kapcsolni, és senkit sem szabad beengedni, aki nem résztvevő.

4. Az időpont meghatározása

A brain storming időpontja ne essen egybe a cég hagyományosan megszokott „meeting”-jeinek időpontjával, de munkaidőben, lehetőleg délelőtt kerüljön rá sor. Tiszteletbe kell tartani a résztvevők munkarendjét, valamint arra is tekintettel kell lenni, ha valaki vidékről vagy más telephelyről érkezik. A hétfő reggelek és a péntek délutánok nem a legmegfelelőbbek, mivel akkor sokan kimenthetik magukat.

5. A résztvevők meghívása

A meghívónak tartalmaznia kell a megbeszélés témáját, időpontját, helyszínét és várható, maximálisan egyórás időtartamát. Kérhető a kérdéskörrel kapcsolatos ötletek átgondolása, de jelezni kell, hogy írásos felkészülésre nem tartunk igényt.

6. A brain storming menete

A vezető ne a felsőbb vezetés tagja legyen, inkább egy fiatal munkatársat kell ezzel a feladattal megbízni. Néhány szóban ismertesse, hogy miért, mi célból ültek össze, kiemelve, hogy mindenki részvétele fontos. Hangsúlyozza, hogy mind az egyetértés, mind az ellenvetés, kritika, csúfolódás megfogalmazása a továbbiakban tilos. Szabályellenes a nem verbális úton kifejezett kritika (kézlegyintés, fintor) is. Olyan légkört kell teremteni, ahol a szabad képzettársítás révén létrejött legvadabb ötletek is kimondásra kerülhetnek. A táblára ő, vagy valamely segédje írja fel a kérdést. Felhívja a figyelmet arra, hogy időtakarékosságból senki se engedje túl bő lére a mondanivalóját, a javaslat néhány szóval felírható legyen. A hozzászólási szándékot mindig jelezni kell, elkerülve azt, hogy egyszerre beszéljenek és hangzavar alakuljon ki. A moderátor ad jelzést annak, aki beszélhet. A hozzászólásokat nem személy szerint kell jegyzőkönyveznie, hanem egymás után. Minden hozzászólást fel kell írni a táblára, most nem a javaslatok értékelése, hanem a kérdés minél sokoldalúbb megközelítése, minél több ötlet felszínre hozása a cél. Minél több az ötlet, annál valószínűbb, hogy néhány hasznosítható lesz majd a probléma megoldására.

Az ötleteket tökéletesíteni, csiszolni kell, a legtöbb használható ötlet mások ötletei alapján indukálódik. Az asszociatív gondolkodás révén igen sok használható ötlet mások javaslatainak kombinációjából jön össze.

7. Az ötletek összegyűjtése

Bevezetőt követő néhány perces csöndet kihasználva a beépített segédek vagy a moderátor bemelegítő jellegű hozzászólásával lehet elkezdeni a javaslatok gyűjtését. A kapott minta rendszerint követésre talál és megkezdődik az ötletelés. Nem feltétlenül a moderátornak kell írnia a táblára, valamelyik segédje is vállalhatja a feladatot. Az ötletrohamok között csöndes percek léphetnek fel, itt fontos a moderátor indirekt beavatkozása, akár egy szélsőséges ötlettel, hogy tovább lendítse a szekeret. A tetőző szakasz általában nem tart tovább 30-40 percnél, nem is célszerű erőltetni.

8. Az eredmények hasznosítása

A táblára felírt ötleteket az elkövetkezőkben feldolgozni, értelmezni kell. A javaslatok csoportosíthatók annak a célnak a függvényében, amelynek elérése érdekében a brain storming mellett döntöttünk. Ez a munka 5-10 órát vesz igénybe, és még további interjúk elkészítése szükséges a lista valamennyi elemének megértéséhez. A listaelemek lehetnek egymás részei, kiegészítői és az is lehetséges, hogy egymással ellentétesek. A logikai kapcsolat függvényében ezek csoportosíthatók, a megoldási javaslatok köre szűkíthető. Ha bizonyos körülmények kizárják valamely ötletek hasznosítását, akkor ezt célszerű közölni a csoporttal a munka eredményes befejezése érdekében. Az eredmény hasznosításáról mindenképpen tájékoztatni kell a résztvevőket, hogy komolyan vegyék a csoportmunkát.

* Ha van kedved ird meg, te mire és hogyan használsz brainstormingot, különösen, ha abban online eszközök is szerepetkapnak!

www.halapenz.hu

 

gyorsjelentes :: 9:44

 
 

Az adatbányászat eszközeit, és lehetőségeit tekintve, az adatbányászat, mint adatelemzés két kategóriába sorolható: leíró adatbányászat, és következtetéses adatbányászat. A két kategória megfeleltethető a statisztika hasonló kategóriáinak, tehát a leíró adatbányászat az adatok alap jellemzőinek meghatározását jelenti, míg a következtetéses adatbányászat alapvetően összefüggések feltárásával foglalkozik. Az adatbányászat felhasználás szempontjából a következő területekre terjed ki:

• Csoportleírás, mely eljárás során az adatok egy meghatározott körének jellemzőit tárja fel az alkalmazó. Ilyen leírás, jellemzés az adatok alap statisztikáinak megadása, várható érték, szórás stb. Tipikus felhasználási területe a különböző adatcsoportok különbségeinek és hasonlóságainak jellemzése.
  
  Pl. Egy vállalat regionális értékesítési adatainak jellemzése, és összehasonlítása.

• Asszociációs kapcsolatok feltárása, mely kifejezés azt jelenti, hogy a különböző adatok menyire viselkednek hasonlóan. Például egy, az X adathalmazban előforduló x értékhez milyen gyakorisággal kapcsolható egy Y adathalmazbeli y elem. Amennyiben létezik ilyen kapcsolat, akkor az adatbányászat segítségével feltárható, és annak erőssége jellemezhető.
  
  Pl. Információtisztítás, az olyan változók kiszűrése, amelyek azonos információt tartalmaznak, pl. az életkor és a születési dátum, melyek közül elegendő csak az egyiket eltárolni.

• Szabálygenerálás, mely alkalmazás a már rendelkezésre álló csoportosítás szabályát fedi fel. Adott egy X adathalmaz csoportosítása n részhalmazba, mely részhalmazok páronként diszjunktak. Az adatbányászat alkalmazásával lehetséges megállapítani, hogy a rendelkezésre álló paraméterek miként határozzák meg azt, hogy az adott elem melyik részhalmazba tartozik. Nagy előnye ennek az alkalmazásnak, hogy eredményei könnyen interpretálhatóak, és látványosak.
  
  Pl. Egy vállalat ismeri a vásárlóinak bizonyos jellemzőit (nem, kor, jövedelem). Ezeket a vásárlókat három csoportba osztja, úgy, mint kis, közepes, és nagy fogyasztó. Ebben az esetben a szabálygenerálás alkalmas arra, hogy megállapítsa, milyen paraméterek határozzák meg azt, hogy az adott fogyasztó melyik csoportba tartozik. Megállapíthatja például azt, hogy az a 35 év alatti nő, akinek havi jövedelme meghaladja a 100000Ft-ot nagyfogyasztó.

• Előrejelzés, mely alkalmazás esetén a múlt adataira támaszkodva képes az alkalmazás előrejelzéseket készíteni. Ilyen előrejelzés lehet például a szabálygenerálás során felfedezett összefüggések alkalmazása új adatokon. Az adatbányászat a rejtett összefüggések feltárása után képes ezen összefüggéseket új szituációkra is kiterjeszteni.
  
  Pl. Az előző példát folytatva, a feltárt szabályok alapján az adott vállalat egy direkt marketing eszközt használ, mellyel azt a célt kívánja elérni, hogy a potenciális nagy fogyasztókat meggyőzze arról, hogy az ő termékét vásárolják. Tehát célközönség a 35 év alatti, 100000Ft feletti havi jövedelemmel rendelkező nők lesznek, hiszen ők azok, akik a legnagyobb valószínűséggel válhatnak nagyfogyasztóvá.

• Szegmentáció, klaszterezés. Ezen alkalmazás során egy adott adathalmazt kell adott paraméterek szerint előre meghatározott számú, vagy előre nem meghatározott számú csoportra osztani. Ezen csoportosítás az adathalmaz elemeinek ?hasonlóságán? alapul. Sok esetben ezek a hasonlóságok nem ismertek, logikai úton nem következtethetőek ki, ekkor alkalmazhatóak az adatbányászat klasszifikáló eszközei.
  
  Pl. Egy új termék bevezetésénél a vállalat szeretné tudni, hogy a célközönség egy bizonyos szempontból milyen csoportokra osztható. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a termék a kommunikáció igényét akarja kielégíteni. Ekkor fel kell deríteni a potenciális célközönség kommunikációs szokásait. Jellemezze ezeket a szokásokat három paraméter. A következő feladat az, hogy a kapott jellemezők alapján csoportosítsuk a potenciális célközönséget abból a célból, hogy megállapítsuk a különböző kommunikációs szokásokkal rendelkező csoportokat. A csoportok definiálása után (szegmentálás), következik a csoportok jellemzése, leírása, majd a termék testre szabása.

• Idősor elemzés. Az idősorok minden vállalat életében jelen vannak. Sok esetben azonban az időbeli összefüggések olyan bonyolultságot érnek el, olyan sok a magyarázó változó, ismeretlenek a pontos összefüggések, hogy a ?hagyományos? idősor elemzési eszközök már nem alkalmazhatóak. Ekkor jön az adatbányászat, mely képes ezekben a bonyolult esetekben is jó közelítéssel az összefüggések feltárására, és előrejelzések készítésére.
  
  Pl. Egy sok konkurens termékkel versengő vállalati termék értékesítési adatainak az előrejelzése, mely esetben az értékesített mennyiség függ a konkurencia termékeitől, az általános gazdasági helyzettől, az időjárástól stb. Ebben az esetben jól alkalmazható az adatbányászat a lehetséges jövőbeni értékesítési adatok előrejelzésére.

A fentiekben vázolt alkalmazási területek csak betekintést jelentenek, az adatbányászat ?esszenciájának? megízlelése után további alkalmazási lehetőségek széles tárháza válik láthatóvá.

Forrás: http://www.datamining.hu/mod_alk.html

 

 

gyorsjelentes :: 13:29

 

gyorsjelentes :: 9:13

 

Online brainstorming

Vissza a honlapra / Hyde Park

 

 

 

 

Az interneten kisebb a bizalom. Ez volt az egyik oka, hogy úgy döntöttem, a fórum vezetését névvel végzem, miközben mindenki más névtelen maradhat. (Nicknevem: dtj.)  Az online közösség máshogy beszélget egymással, az anonimitás lehetősége „megbolondítja” a kommunikációt.

 

A brainstorming alapkérdését, rendszeresen megismételtem, és egy idő után a fő kérdést az egyes témák (un. topikok) alcímében is jeleztük, hogy állandóan szem előtt legyen. Az interneten megszokott csevegést és kötetlenséget nemigen sikerült felváltani szabályos brainstorming üléssel, ezért vegytiszta formájában valószínűleg csak a zárt rendszerben „futja ki” majd a lehetőségeit. A fórum hangulata, az együttműködés mértéke, az agresszió – más internetes fórumokhoz viszonyítva – alacsony szintje viszont biztató, és arra ösztönöz, hogy folytassam a kísérletet itt is, és a módszert más közérdekű kérdésekkel is kipróbáljuk.

AJÁNLÁS

 

1. AZ ONLINE BRAINSTORMING TECHNIKAI LEBONYOLÍTÁSÁRA

 

Amit ajánlunk, illetve kérünk:

a) egyszerre egy dolgot javasoljon mindenki

b) minden hozzászólás a „MONDJ JOBBAT!” szellemében történjen, tehát:

– ne kritizáljon, ne kommentáljon senki

– ne személyeskedjen senki

– ne vitatkozzon senki

– senki ne „OFF”-oljon*.

A topic – épp a zavartalanság biztosítására – moderált, tehát ha valaki pl. „offol”, annak a hozzászólását áttesszük a jellegének megfelelő topicba vagy töröljük.

*Ebben a topicban minden OFF-nak mindősül, ami nem javaslat, nem ötlet, hanem pl. esetleírás, kritika.

 

2. A TAPASZTALATGYÜJTÉS LEBONYOLÍTÁSÁRA*

 

A legértékesebb, amit egymásnak és a külvilágnak adhatunk, itt a neten, az a konkrét, hiteles személyes tapasztalat, amely ideális esetben:

a) egyes szám első személyben megfogalmazott

b) pontos (mikor, kivel, mi és hogyan történt)

c) tárgyilagos.

 

*Fontos, hogy játékszabályaink szerint a közösbe bedobott ötletek és tapasztalatok az internetes közösség közös tapasztalatának részévé válnak, szerzői jogok itt nem játszanak szerepet. Érdemes abban a formában közreadni az ötleteket és tapasztalatokat, ahogyan azt – adott esetben – a sajtóban is szívesen látnánk (névvel vagy név nélkül, egyértelmüen jelölve).

 

Amit csinálok, azt bizonyos értelemben egy egyszerű, sőt szándékosan leegyszerűsített kommunikációs kísérlet. Mit lehet kihozni a mindenki számára elérhető olyan ingyenes eszközökből, mint pl. a blogok (webnaplók), a nyitott fórum, vagy a levelező lista és a chat. Mi történik, ha józan paraszti eszünkre, és elemi fogyasztói jogainkra való tudatos odafigyeléssel sikerül feltárni azokat a tartalékokat, amelyek a technikailag könnyű, egyszerű és olcsó (vagy ingyenes) internetes eszközök használatában rejlenek? Mennyire fogják meghallani a szavunkat, de főleg a kérdéseinket a döntéshozók?

 

Vélemény vagy tapasztalat

 

Képzeljük el, hogy már egy 1000 fős társaság mennyi tapasztalattal rendelkezik, amelyek ott vannak a fejekben – csak azt kell tudni, hogy melyik kérdésre ki tudja a választ, illetve ki az, aki tapasztalatokkal rendelkezik az adott területen.

 

Érdemes különbséget tenni a vélemények és a tapasztalatok között. Az arány itt is kb. 90-10% lehet, vagyis minden tizedik „gyöngy”, vagyis „konkrét hiteles személyes tapasztalat”. Ezeknek a gyűjtésére – úgy érzem – érdemes „szakosodni”, s nem csak a hálapénzprobléma megoldása érdekében. A hiteles kommunikáció akkor a legértékesebb, ha valakitől első kézből, egyes szám első személyben megfogalmazva kapjuk.

Az adatvédelmi szempontokat az adatvédelmi biztos úrnak írott levélben tárgyalom.

 

A kérdés a dolgunk, nem a válasz!

 

Az online brainstorming eddigi eredménye, hogy pontosabban látom a fórum lehetséges szerepét abban a nyilvánvalóan nehéz folyamatban, amíg eljutunk egy hálapénzmentes Magyarországig. Az összegyűjtött „jó” és „rossz” tapasztalatokat visszajelzésként használhatják a döntéshozók, a kérdéseinkből pedig látni fogják, hol tart az internetes közvélemény a szükségleteik artikulálásában.

 

Keressük a jót!

 

Olyan kevés elismerést kapnak az árnyékban dolgozók, elsősorban a nővérek, az orvosok többsége, akik paramentes helyen a háttérmunkát végzik, a mentősök és sokan mások. Kik közülük  a legjobbak és mitől azok? A jó teljesítmények, okos újítások és leleményes megoldások az egészségügy és a megelőzés terén éppen úgy összegyűjthetők, mint – mondjuk – a vállalkozások terén.

 

Köszönetnyilvánítás

 

Itt köszönöm meg a fórum tagjainak, valamint a háttérben dolgozó segítőknek az elmúlt 3 hónapban végzett sok munkát. Őszintén remélem, hogy ti is tanultatok belőle, és amit csinálunk, azt továbbra is hasznosnak, értékesnek látjátok annyira, hogy drága időtöket a programba öljétek. Köszönöm, még egyszer, „minden beteg és orvos nevében” J

 

 

Dr. Telkes József

Vissza a Gyorsjelentéshez!

Vissza a honlapra / Hyde Park

gyorsjelentes :: 2:01